¡Qué Chiva! 23 menő Costa Rica-i szlengszó a Föld legboldogabb helyéről

Azt mondják, hogy Costa Rica “A világ legboldogabb országa.”

Nem vagyok biztos benne, hogy ez igaz, de úgy tűnik, hogy akik Costa Ricába látogatnak, azok a közép-amerikai országról alkotott benyomással térnek vissza hazájukba.

Mivel az ország turizmusa folyamatosan fellendül, Costa Rica az Egyesült Államokból, Kanadából és Európából érkező nyaralók kedvelt célpontjává vált, és a spanyol nyelvtanulás szempontjából is népszerű hely.

Függetlenül attól, hogy milyen okból látogat Costa Ricába, tudni szeretne néhány jó, hiteles szót, amit a helyiektől hallani fog, hogy jobban megértse a beszélgetéseket és a kultúrát.

Letöltés: Ez a blogbejegyzés egy kényelmes és hordozható PDF formátumban is elérhető, amelyet bárhová magaddal vihetsz. Kattints ide egy példányért. (Letöltés)

Miért tanuljunk Costa Rica-i szlenget?

Nos, a kubai, ecuadori, argentin, chilei, spanyol és mexikói szlenggel már megismerkedtünk, és valószínűleg még néhány jó szlenget is elsajátítottál a spanyol nyelvű szöveges üzenetek küldéséhez.

De ha Costa Ricába látogatsz, sok más országból származó kifejezés annyira más, hogy akár portugálul is lehetne – amire szükséged van, az a Costa Rica-i szleng!

Ez a következtetés csak hosszas mérlegelés után született.

Magam is nyelvtanárként gyakran gondolkodom azon, hogy jó ötlet-e szlengszavakat tanítani vagy tanulni. A szleng olyan gyakran változik, és bizonyos szavak csak bizonyos időkre és helyekre szorítkozhatnak. Képzeljük csak el, hogy egy angolul tanuló olyan szavakat használ, mint “groovy” és “the bee’s knees”. Nem arról van szó, hogy ezek nem valódi kifejezések, vagy hogy nem értenénk őket, de a mi fülünknek régimódinak és furcsának hangzanak.

Azt hiszem, csak egy szegény turistáról van egy mentális képem egy bárban, és mindenki megpróbálja rávenni, hogy vicces dolgokat mondjon, hogy nevessenek a kárára. Ezt úgy lehet elkerülni, ha megtanulod a megfelelő szlenget az adott pillanatban. Nem hiszem, hogy ez fog veled történni, ha ezeket a kifejezéseket használod, legalábbis Costa Ricában nem. Az ottani emberek általában nagyon melegszívűek, türelmesek és segítőkészek – és az itteni szleng a bomba.

Már egy ideje állandó a Costa Rica-i szleng, így bátran elmondhatom, hogy mit kell tudnod.

Ha nem ismered, egyszerűen nem biztos, hogy megérted, amit a Costa Rica-i barátaid mondanak!

A fenti videóban szereplő szlenget kedvelő férfihez hasonlóan a Costa Rica-iak valóban arról híresek, hogy barátságosak és befogadóak a turistákkal és az új emberekkel szemben, és ha tudsz spanyolul, még könnyebben beilleszkedhetsz.

Még ha megértesz vagy akár csak néhány szót is elő tudsz venni a Costa Rica-i szlengből, valószínűleg pozitív reakciót kapsz a legtöbb Costa Rica-iaktól. Sőt, ahelyett, hogy megalázó dolgokat mondogatnának neked a bárban, talán meghívnak egy Imperialra, hogy üdvözöljenek az országban!

Szóval, nyugodtan használd ezeket a szavakat, ha akarod. Ha egy kicsit túl félénk vagy ahhoz, hogy magad próbáld ki őket, megtanulhatod őket, csak hogy biztos legyél benne, hogy érted őket. Minél többet tudsz, annál jobban jársz majd.

Majdnem 10 éve élek Costa Ricában, de be kell vallanom, hogy ezek közül többet magam sem használok. Egyszerűen nem az én stílusom. Ez minden külföldinek a saját döntése! Viszont úgy érzem, hogy nagyon hasznos volt megérteni, hogy mit jelentenek, mivel az emberek állandóan használják őket.

Végül ezeket a szavakat több Costa Rica-i emberrel is lefuttattam. Beszéltem a diákjaimmal, akiknek a kora 13 és körülbelül 55 év között van. Voltak, akik városi környezetben élnek, mások pedig kint a kávéültetvényekkel körülvett vadonban. Igyekeztem a legkülönfélébb észrevételeket és véleményeket megszerezni azzal kapcsolatban, hogy mely szavak kerüljenek ide.

Noha senki sem adta pontosan ugyanazt a szólistát, a legtöbben a mai listánkon szereplő szavak többségét említették. Az emberek által javasolt szavak közül jó néhányat Costa Ricán kívül is használnak, így a legtöbb ilyen konkrét szó nem szerepel ezen a listán. Ehelyett megpróbáljuk ezt a listát a lehető legkonkrétabban Costa Rica-i nyelven tartani, bár ez nem jelenti azt, hogy ezek közül a szavak közül egyet sem fogsz hallani az országon kívül.

Kezdjük egy rövid megjegyzéssel a Costa Rica-i megszólítási formákról, majd folytatjuk 23 igazán gyakori szleng szóval, amelyeket szinte minden nap hallhatsz Costa Ricában.

A végén megnézünk néhány igazán gyakori kifejezést is, amelyek a qué szóval kezdődnek – ezekből több van, mint gondolnád!

És ha szeretnéd látni ezeket a szavakat élőben, nézd meg a FluentU-t.

A FluentU segítségével a szleng mestere leszel. Próbáld ki ingyen, és győződj meg róla!

Kik vagytok “ti”?

Mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy ha Costa Ricába utazol, és azt tervezed, hogy spanyolul beszélsz, a “te” kifejezésmódjuk eltérhet attól, amit az osztálytermekben vagy a spanyol könyvekben tanultál.

Ezt azért szeretném megemlíteni, mert a Costa Rica-iakkal fogsz érintkezni, és az egyik leggyakrabban hallott vagy mondott szó a “te”. Costa Ricában azonban háromféleképpen lehet azt mondani, hogy “te”. Szóval mi a helyzet?

Valószínűleg már megtanultad, hogy a hivatalos “te” az usted, míg az informális változat a tú.

Ez alapvetően helyes, de nem ennyire egyértelmű. Még bonyolultabbá válik, ha hozzáadjuk a vos névmást, ami nagyjából ugyanolyan, mint a tú, de vitathatatlanul könnyebben megtanulható a diákok számára. A vos nagyon elterjedt Dél-Amerikában, de Costa Ricában és Közép-Amerika más részein is gyakran hallható.

Honnan tudod tehát, hogy melyiket használd? usted, tú vagy vos?

Először is, néhány más nyelvben, ahol vannak formális és informális névmások, az egyik vagy másik forma használata általában a két személy közötti kapcsolattól, illetve az egyik személy társadalmi státuszától vagy életkorától függ a másik személyhez képest. A spanyol nyelvű világ számos részén ez is igaz. Lásd az usted és a tú áttekintését itt.

A spanyolban, általánosságban szólva, a különbség általában inkább a földrajznak köszönhető.

Costa Ricában valószínűleg többet fogod hallani az usted-t, mint bármely más formát, még akkor is, ha a kapcsolat nem hivatalos a szó semmilyen értelmében.

Ahol én élek (a Central Valley-től nyugatra fekvő hegyekben), mindenki az usted-t használja mindenkire és mindenre. Régi barátok beszélgetnek? Usted. Egy szülő szidja a gyerekét? Usted. Házastársak, akik egymás fülébe suttognak édes semmiségeket? Usted. Hívja a kutyáját? Usted.

A más spanyol nyelvű országokból hozzánk látogató látogatókkal szerzett tapasztalataim, valamint saját latin-amerikai és spanyolországi utazásaim alapján ez mélységesen furcsa lehet. Az argentinok azt hitték, hogy valami deviáns vagyok, amiért azt mondtam a feleségemnek, hogy “usted”, de nem tehetek róla! Szinte az összes spanyolomat Costa Ricában tanultam, ezért nehezen váltok át más formákra, még akkor is, ha gond nélkül megértem őket.

Itt egy ökölszabály:

Ezt a szabályt elég könnyű megjegyezni, nem? De ne aggódj, az emberek nem fognak nagyképűnek vagy túlzottan hivatalosnak tartani, hacsak nem viselsz cilindert és monoklit is, amikor az usted-t használod.

Ha megtanultad a tú-t, akkor azt is nyugodtan használd. Az emberek megkérdezhetik, hogy honnan jöttél, de ez valószínűleg úgyis megtörténik. Állítólag az ország északnyugati részén gyakoribb a tú, de én nem igazán vettem észre, hogy ott többet használnák.

A vos-t pedig, úgy tűnik, leginkább a fővárosban (San José) és környékén használják. Lehet, hogy csak képzelődöm, de a vos használatára gyakran van egy kis negatív reakció is. Az az érzésem, hogy a fővároson kívüli emberek úgy gondolják, hogy a San José-iak egy kicsit arrogánsak lehetnek, és esetleg egy kicsit lenézik a vidéki részeket.

Személyesen azt vettem észre, hogy a lakóhelyem közelében csak akkor hallom a vos-t, ha a beszélgetőpartnerem történetesen San José-i, vagy ha szívességet kér tőlem. Ez majdnem olyan, mintha az usted hivatalos lenne, a tú informális, a vos pedig “vajazás”.”

Most, hogy ezt megbeszéltük, térjünk rá az igazi lényegre!

Tico/a

Ez a szó azt jelenti, hogy “Costa Rica-i”. A Tico egy Costa Rica-i férfi, a Tica pedig egy Costa Rica-i nő.

Ez abból a tendenciából ered, hogy a -tico utótag hozzáadásával a dolgokat kicsinyítőképzővé teszik.

Például a kicsi szó a chico. Más spanyol nyelvű országokban az emberek azt mondhatják, hogy chiquito, vagyis szó szerint “kicsi kicsi”. A lényeg az, hogy a legtöbb helyen a kis dolgok utótagjai az -ito és az -ita.

Costa Ricában hallani fogod ezeket, és olyanokat is hallhatsz, mint chiquitico, ami csak egy másik módja annak, hogy leírj valamit, ami nyilvánvalóan hihetetlenül apró. Mindenesetre úgy tűnik, hogy a Costa Rica-i emberek olyan sokat csinálták ezt, hogy ez a tendencia nemzeti becenevet adott nekik.

Pura Vida

Ez szó szerint azt jelenti, hogy “tiszta élet”, és hallani fogod üdvözlésként, búcsúzásként vagy a “köszönöm” vagy “szívesen” kifejezésként. Alapvetően olyan, mint a Costa Rica-i “aloha”

A turisták is szeretik ezt a kifejezést, és tényleg, mit nem lehet benne szeretni? Egy olyan ország, amely a világ legboldogabb országaként hirdeti magát, és azt hirdeti, hogy nincs hadserege, úgy tűnik, hogy a jó dolgokra összpontosít, amelyek tisztává teszik az életet.

Mégis, egy kicsit zavaró lehet, ha egy Pura Vida nevű üzletet keresünk, mivel látszólag minden második üzletet az országban úgy hívnak, mint Pura Vida Surf Shop, Pura Vida Pet Supplies vagy Pura Vida Schoolbook Depository.

Mae

Ez egy másik többcélú szó, de ahelyett, hogy “tiszta életet” jelentene, valami olyasmit jelent, mint a “haver” vagy “pasi”

Általában férfiak használják más férfiakra utalva, de alkalmanként nőre is utalhat. Ha azonban egy nőről beszélve használják, általában nem hízelgő utalás.

Az igazat megvallva, ha egy férfit mae-nek nevezel, az szintén nem túl hízelgő. Legjobb esetben semleges, de gyakran negatív is lehet. Én talán az angol schlub vagy schmo szóval tenném egyenlővé. A barátok használhatják tréfásan sértő kedveskedő kifejezésként, de ha valaki másnak mondod, akkor baj lehet belőle.

A rövid életű El Pejibaye című online szatirikus újságnak még “A hét mae-ja” című rovata is volt, amelyben fiktív középszerű pasik szerepeltek, akik általában munkanélküliek voltak, és a nagymamájukkal vagy a nővéreikkel éltek. Nézd meg, hogy jobban megértsd ezt a szót.

De a szónak ez a jelentése csak talán 20%-át teszi ki annak, amikor Costa Ricában mae-t hallasz. A fennmaradó 80%-ban főleg fiatal férfiak használják nyelvi töltelékként. Sokuk számára ez olyan, mint a “mint”, “uh” vagy “um” szó Costa Rica-i változata.

Ha nem hiszel nekem, hallgass végig egy beszélgetést két 20-as éveik elején járó Costa Rica-i srác között. Bármilyen témáról is legyen szó, valószínűleg többet fogsz hallani mae-t, mint olyan szavakat, mint “a”.”

Tuanis

Ez a szó alapvetően azt jelenti: “király.”

Sőt, van egy érdekes elmélet, miszerint ez valójában a bueno (jó) szó egy furcsa változata, ami átment egy folyamaton, hogy egyfajta kódszóvá váljon, de ez is egy kissé zavaros elmélet.

Mindenesetre ez a szó általában szerepel a Costa Rica-i szleng panteonjában, de én őszintén szólva szinte soha nem hallom. Az az érzésem, hogy kevésbé gyakori, különösen a fiatalok körében, de lehet, hogy ez tévedés.

Diay / Idiay

Ez általában felkiáltás, amely hitetlenséget vagy zavarodottságot fejez ki, de a beszélgetés szünetében is használható.

Az Ana és María közötti következő szóváltásból szinte mindhárom jelentést érzékelhetjük:

Ana: ¿Y su novio? ¿Ya no están juntos? (És mi van a barátoddal? Már nem vagytok együtt?)

María: Diay, no sé. Es que… (Diay, nem tudom. Csak arról van szó, hogy…)

Chepe, Moncho és El Puerto

Ezek városok becenevei, konkrétan San José, San Ramón és Puntarenas.

Természetesen sok országban sok városnak van különböző beceneve, és ez alól a Costa Rica-i városok sem kivételek.

Escazú-t, San José külvárosát például la ciudad de las brujas-nak (a boszorkányok városának) hívják, de ezek kicsit másnak tűnnek. Az El Puerto (a kikötő) a legkonvencionálisabb, és van is értelme, hiszen Puntarenasban is van kikötő, de a másik kettő érdekesebb.

A Chepe a José név beceneve (bár nekem furcsa, hogy a becenév hosszabb, mint az eredeti név), a Moncho pedig a Ramón beceneve. Tehát alapvetően fogták az emberek beceneveit, és a városokra alkalmazták őket.

Ez valahogy arra késztet, hogy elmenjek Saint Joseph-be, Missouriba, csak azért, hogy azt mondhassam, hogy meglátogatom “Joey-t”.”

Despiche

Ezzel a szóval nagyon óvatosan kell bánni, mivel a gyökere, a picha, egy szleng szó a péniszre.

A despiche az, amikor minden szétesni vagy elromlani látszik. Alapvetően egy nagy káosz.

Egy hasonló szó a pichazo, ami szó szerint olyasmit jelenthet, mint “nagy pénisz”. A köznyelvi használatban azonban egy tonna valamit jelent. Un pichazo de gente lenne “egy rakás ember.”

Ez jelenthet “találatot” is, de erre majd a cikk vége felé térünk rá.

Nem javasolnám ezek használatát, hacsak nem ismered jól a Costa Rica-i szlenget – és az embereket, akikkel beszélsz! De azért jó, ha felismered és megérted ezt a két szót, ha hallod őket, hiszen van rá egy tisztességes (illetlen?) esély, hogy hallani fogod őket.

N.J. (Nos Juimos)

Ez alapvetően azt jelenti: “Mi lelépünk innen!”

Azt hallottam, hogy a nos juimos kifejezés, amelyben a fuimosban az f-et egy j-vel helyettesítik, más országokban is elterjedt, de a Costa Rica-i csavar az, hogy itt is csak kimondják a két betűt a rövidítéshez: N.J.

A betűket persze spanyolul nagyjából úgy ejtjük ki, hogy “en-ay hota.”

Mejenga

Ez a szó a barátok közötti felszedős focimeccset vagy informális focimeccset jelenti.

Majdnem minden hétvégén vagy hétköznap este sok ticót – maes és nem-maes egyaránt – láthatsz összejönni egy mejengára, vagy egy szabadtéri pályán, vagy ha a szeptember-decemberi esős évszakban van, akkor bent a műfüves pályán.

Jupa

Ez a kifejezés “fejet” jelent. Ha valaki makacskodik, azt a személyt jupónnak (nagyfejűnek) nevezhetik.

Ha emlékszel a spanyol kiejtésre, ezt “hoopa”-nak ejtik, és olyan kifejezésben hallhatod, mint me golpeé la jupa (bevertem a fejem).

Ruco

Ez a Costa Rica-i szó a “ló”-t jelenti. Jelenthet egy öregembert is, különösen egy öreg agglegényt.

Az igazat megvallva, soha nem hallottam ezt a szót, amíg nem kérdezősködtem a jó szleng szavak után, és még olyan helyen is élek, ahol az emberek még mindig lovagolnak. De néhány ember, akit megkérdeztem, ragaszkodott hozzá, hogy ezt a szót is felvegyem a listára, úgyhogy tessék!

Guachiman

Ha lassan ejted ki, kicsit úgy hangzik, mint a “watchy-man”, nem?

Nos, pontosan ezt jelenti ez a szó, és még egy kicsit el is tér egy “angolos” kifejezéstől.

Ha elmész Costa Rica bármelyik városába vagy akár közepes méretű településére, valószínűleg találkozol egy-két guachimannal. Ők azok a fickók, akik a parkoló autókat figyelik némi aprópénzért cserébe. Néhányan hivatalosabbak, még fényvisszaverő chaleco-t (mellényt) is viselnek, mások pedig talán épp azelőtt bukkantak fel, hogy visszamentél volna az autódhoz, mert látták, hogy jössz.

Azt hiszem, ezt a szót, vagy annak egy változatát Latin-Amerika más részein is használják, de én mégis benne akartam hagyni, mert egyszerűen olyan nagyszerű szó. Ráadásul, ha itt autót bérelsz, valószínűleg egynél több guachimannal fogsz találkozni.

Mindenesetre, még ha zsarolásnak is tűnik (“ha nem fizetsz, tönkreteszem az autódat”), általában a legegyszerűbb, ha adsz a helyi guachimannak néhány tartalék érmét, mivel a konfrontálódás vagy vitatkozás ritkán működik. Az egyetlen alkalommal, amikor megpróbáltam szembesíteni egyet, és elmondani, hogy amit csinál, az csak megkérdőjelezhetően etikus, a végén együtt lógtam vele, és vettem neki egy kis sült csirkét. Igaz történet. Igazi Costa Rica-i történet.

Jalarse una torta

Szó szerint ez a kifejezés azt jelenti, hogy “húzz egy tortát” vagy “húzz egy tortát”, de ez egy idióma, ami azt jelenti, hogy valami butaságot vagy sajnálatos dolgot teszel. Alapvetően olyan, mint “elszúrni” vagy “elcseszni”

Ha azt hallod, hogy “ellos se jalaron una torta y ella quedó embarazada”, akkor képes leszel elkapni ennek a kifejezésnek a képletes jelentését.

Guaro

Ez a szó általában a cukornádból készült alkoholt jelöli, de bármilyen alkoholra is utalhat, hasonlóan az angol “booze” szóhoz.

A guaro tipikus fajtája Costa Ricában a Cacique márka, amely szó valójában “főnököt” jelent. De Costa Rica a rumból is kiveszi a részét, ami egy másik, cukornádból készült italfajta.

Una Teja

A teja egy tetőcserépre utaló szó, de Costa Ricában a 100 colonos érmékre is használják. Ne felejtsük el, hogy Costa Rica pénzneme a Costa Rica-i Colón, a Colón pedig a spanyol “Kolumbusz” neve, mint a (nem)híres tengerész, Kristóf.

Régebben az una teja kifejezést a 100 colónos bankjegyekre használták, de mivel az árfolyam jelenleg körülbelül 540 colónt tesz ki egy amerikai dollárért, az ilyen alacsony címletű bankjegyek már a múlté. Így most ugyanezt a szót használják az érmékre is.

Mókás tény, hogy a Costa Rica-iak más szlengszavakat is használnak más címletű bankjegyekre. Például az un rojo (egy piros) egy 1000 colones bankjegyet jelent (mivel piros), és hallhatod, hogy az 5000 colones bankjegyet un tucán (egy tukán) néven emlegetik, mivel a régi 5000 colones bankjegy hátoldalán egy tukán volt. Az új bankjegyen, amelyet néhány éve vezettek be, valójában egy majom van, ami szintén elég menő, de nem igazán hallani, hogy az emberek arra kérnék a haverjaikat, hogy adjanak kölcsön nekik un mono-t, hogy vehessenek egy kis guarót.

Hátha a jövőben elterjed, de még ha nem is, az ötlet, hogy egy név egy olyan viszonyítási ponton alapul, ami már nem létezik, nagyon is Costa Rica-i (ha nem hiszel nekem, tudj meg többet a Costa Rica-i címekről).

A La Teja végül egy giccses napi “újság”, ami egész Costa Ricában megjelenik. Főleg a focira, a mellekre és az apróhirdetésekre koncentrál. Azt hiszem, azért kapta ezt a nevet, mert eredetileg 100 colone-ba került, de időközben az ára 150 colone-ra változott, ami még mindig valóságos alku. Még ezen az áron is nehéz lesz nagyobb arányú bikinit találni egy colónra vetítve bármely más Costa Rica-i újságban.

Tata

Elég a hosszú magyarázkodásból. Tata azt jelenti “apa”. Feltehetően még a csecsemők és kisgyerekek számára is könnyen kimondható, de a felnőtt felnőttek még mindig az apjukra utalva használják.

Goma

Ez a másnaposság, vagy másnaposnak lenni. Olyasmit hallhatsz, hogy “Tengo (una) goma” (másnapos vagyok) vagy Estoy de goma (másnapos vagyok).

A goma szó jelenthet “rágógumit” is, bár nem úgy, mint a rágógumi (az a chicle), hanem bármilyen rágós anyagot.

A-Oh-Qué!

Ez egyfajta bónuszrészlet a Costa Ricában gyakori szlengkifejezésekből – különálló, mert mindegyik a qué (“mi” vagy a legtöbb esetben “hogyan”) szóval kezdődik.

Ezek többsége felkiáltás, olyasmi, amit akkor mondasz, ha Costa Ricában vagy, és látsz valami fantasztikusat (például egy szárnyas ajtókkal felszerelt Hyundai Elantrát) vagy valami szörnyűséget (például két részeg fickó verekszik a Palmares fesztiválon).

18. ¡Qué pichazo!

Amint valószínűleg emlékszel a fenti #7-ből, a pichazo jelenthet “nagy öreg péniszt”, de utalhat verésre, ütésre, verekedő emberekre vagy akár csak úgy általában a sérülésre is. Olyasmi, mint a “wipe out” kifejezés, amikor a szörfözésről beszélünk. Találhatsz néhány YouTube-videót pontosan ezzel a címmel, de figyelmeztetésképpen: nem teljesen intellektuálisak.

Használhatod igeként is. Ha megvertek, mondhatod, hogy “me pichacearon”, ami valami olyasmit jelent, mint “szétrúgták a seggem”, csak egy kicsit vulgárisabban.

¡Qué jeta!

A jeta szó a “pofa” vagy “pofa” szlengszava, így bizonyos kontextusokban ez olyasmit jelenthet, mint “micsoda pofátlanság”, mintha az illető szemtelen lenne.

De gyakrabban olyasmit jelent, mint “Ja, persze”, “Na ne” vagy “Hűha”. A “Wow” valószínűleg a legközelebbi megfelelője, mivel a hanglejtést és a kontextust is használhatjuk, hogy különböző jelentéseket adjunk neki.

20. ¡Qué chiva!

A szó szoros értelmében a chiva a chivo, azaz “kecske” női alakja lenne.

De általában ez a kifejezés azt jelenti: “Milyen király!” vagy “Király!”. Ha ismered a mexikói szlenget, akkor ez lényegében ugyanaz, mint ott a Qué chido.

Azt is jegyezd meg, hogy a chiva-t úgy ejtik, mint a “cheeba”-t.

21. ¡Qué madre!

Az egyik első spanyol szó, amit valószínűleg megtanultál, a madre, azaz “anya” volt. De ebben a szövegkörnyezetben az anya megromlott.

¡Qué madre! azt jelenti: “Bumm!”. Nem vagyok benne biztos, hogy a madre honnan kapta a negatív jelentést, de a desmadre szó hasonló a despiche (lásd #7) szóhoz, vagyis a kaotikus helyzethez. Ha valakit la pura madre-nak nevezel, az valami olyasmit jelenthet, mint “púp a hátamon”

22. ¡Qué salidas!

A salida egy indulás, tehát megbocsátható, ha azt gondolod, hogy ennek a repülőtérhez van köze. De valójában azt jelenti: “Micsoda ostobaság!” vagy “Micsoda őrültség!”

A salir igét néha “mondani” jelentésben is használhatjuk, mint az “Él sale con cada cosa” (Szó szerint: “Ilyenekkel távozik”, de ez inkább azt jelenti: “A legfurcsább dolgokat mondja”).

23. ¡Qué chirotada!

Ezt az utolsó mondatot kifejezetten a feleségem kérte. A chirotada jelenthet “szerencsét” vagy “boldogságot”, tehát ha azt mondod, hogy “¡Qué chirotada!”, akkor lehet, hogy azért kiáltasz fel, mert találtál egy rojo-t az utcán.

Az persze, mint oly sok más dolog, ez is utalhat a nemi szervekre. Ezt azért vettem fel, mert a feleségem mesélt egy történetet egy fickóról a városunkban, akinek összefutott egy gonosz kutyával. Később felkiáltott: “¡Ese perro casi me arrancó la chirotada!”. (Az a kutya majdnem leharapta a farkamat!)

Szóval ez van: teljesen felkészültél a következő beszélgetésedre néhány ticóval.

Akár egy pohár guachimannal akarsz barátságosan elbeszélgetni egy pohár guaro mellett egy monchói bárban, akár a nemi szervekre való utalásokat használod egy futó megjegyzéshez, amikor két maes összecsapja a fejét egy mejenga közben, képesnek kell lenned arra, hogy megálld a helyed.

Sok szerencsét, és… ¡pura vida!

Ryan Sitzman angolul és néha németül tanít Costa Ricában. Szenvedélye a tanulás, a kávé, az utazás, a nyelvek, az írás, a fotózás, a könyvek és a filmek, de nem feltétlenül ebben a sorrendben. Többet megtudhatsz róla, vagy kapcsolatba léphetsz vele a Sitzman ABC weboldalán keresztül.

Letöltés: Ez a blogbejegyzés elérhető egy kényelmes és hordozható PDF formátumban, amelyet bárhová magaddal vihetsz. Kattintson ide egy példányért. (Letöltés)