Belgium függetlensége (1830-tól napjainkig)

1830-tól 1908-ig

November 4-én Londonban diplomáciai konferencia nyílt Belgium jövőjéről. Az akkori nagyhatalmak elismerték Belgium elszakadását (Észak)Hollandiától. I. Szász-Coburgi Leopold lett a belgák első királya (1831-1865). Őt 1865-ben fia, II. Leopold követte (1865-1909). Uralkodásuk alatt Belgium a második legfontosabb ipari hatalommá vált.

Mindkét király a gyarmati expedíciók előmozdításával akarta biztosítani Belgium gazdasági függetlenségét, de ebben a 19. század végéig nem jártak sikerrel. Ez volt az az időszak, amikor II. Leopold támogatta Henry Stanley expedícióit a Kongó-medencébe. Megállapodásokat kötött a helyi törzsfőnökökkel, amelyek eredményeként államszövetség jött létre. A belga kormány és a belga parlament eleinte nem szólt bele a király műveleteibe. Mivel II. Leopold volt a közép-afrikai területek első birtokosa, az 1884-es berlini konferencián erős pozíciót foglalt el. Követeléseit teljesítették. A belga parlament 1885-ben beleegyezett, hogy II. Leopold legyen Kongó államfője. 1908-ban Kongó irányítása átkerült a belga államhoz.